A képzelet szárnyán
„ Tied ez a mese, tegye gyöngéd kezed szép álmaid közé, miket
emlékezet tart össze, mint hervadt csokrot, mit zarándok szedett” (Lewis
Caroll)
A mesék lelkünk legbölcsebb részét szólítják meg |
Cseke Ibolya
(CsIbi)
Mondóka
Fűzfa ligetben
Suttog a szél
Reszket az ágon
Kis falevél
Suttog a szél
Reszket az ágon
Kis falevél
Röppen a lepke
Tarka virágra.
Ugrik a mókus
Gesztenyefára.
Tarka virágra.
Ugrik a mókus
Gesztenyefára.
Toccsan a béka
Nagy pocsolyába.
Röffen a vad kan:
Ő dagonyája!
Nagy pocsolyába.
Röffen a vad kan:
Ő dagonyája!
Hangos a nádas:
Zeng a madárka
Fújja a nótát
Nádi poszáta
Zeng a madárka
Fújja a nótát
Nádi poszáta
Sárból a fészek,
Fecske lakása
Légyre vadászik
Éhes a párja
Fecske lakása
Légyre vadászik
Éhes a párja
Cammog a kis sün
Tüske a háta
Nagy kutya látja:
Szúr a kabátja
Tüske a háta
Nagy kutya látja:
Szúr a kabátja
Látod, az élet
Körbevesz téged!?
Te is egy része…
Vagy az egésznek
Zsatkovics Edit
Meghaltak a mesék
Megrekedt kátyúban
manó kiabál
oly parány
az emberek továbbmennek :
nem hallják hangját
nem látják arcát
rőfnyi szakálla
görcsökbe rándult
sárcseppek mocskolják
meséi szálait
nincsenek többé gyermekek
kiknek szőhetné álmait.
Piros süvegén
nem vet tótágast a fény…
Para Olga
Szabadon szállj
repül röpül
Katica
Katica
és csak repül
és csak száll
vajon hová
merre száll
és csak száll
vajon hová
merre száll
egy kislányka
elcsípi
elcsípi
ujjbegyére
felteszi
felteszi
s kíváncsian
azt lesi
azt lesi
vajon hová
merre száll
vajon hová
merre száll
merre száll
vajon hová
merre száll
Északi szél
felkapja
felkapja
Határon túl
sodorja
sodorja
kicsi kislány
megsejti
megsejti
férjhez menni
merre fog
merre fog
s hogy szárnyait
letépik
letépik
repülni nem
engedik
engedik
dühös lesz a
Katira
Katira
Röptében is
elkapja
elkapja
és úgy oda
lapítja
lapítja
hogy letörik
a szárnya
a szárnya
egyik pöttye
megsérül
megsérül
többé már nem
menekül
menekül
fogoly Kata
és a lány
és a lány
könnyet hullat
érte tán
érte tán
de ez a könny
varázskönny
varázskönny
visszaforr a
pici szárny
és pöttye
szebb talán
pici szárny
és pöttye
szebb talán
hétszer szebb lett
Katica
Katica
és a kislány
mormolja
mormolja
szabadon szállj
Katicám
Katicám
senki foglya
ne légy ám
ne légy ám
északi szél
ne űzzön
ne űzzön
a baj mindig
kerüljön
kerüljön
szállj szabadon
Katicám
Katicám
senki foglya
ne légy ám
ne légy ám
"szállj szabadon" |
Mentovics Éva
Banya-tanya
Omladozó, romos tanya,
otthont lel ott minden banya.
Kietlen, és rideg tájék,
hol ember tán sose járt még.
Reped, mállik dől a fala,
oda tart a boszik hada
teliholdkor odaszállnak.
surrannak a szürke szárnyak.
otthont lel ott minden banya.
Kietlen, és rideg tájék,
hol ember tán sose járt még.
Reped, mállik dől a fala,
oda tart a boszik hada
teliholdkor odaszállnak.
surrannak a szürke szárnyak.
Fellobban a katlan lángja,
kezdődik a banyák bálja.
Repdesnek a denevérek,
felharsan a boszi-ének.
- Szépségemé minden érdem,
kétszáz évet már megértem.
Fejemen a varázskendő,
gonosz vagyok, kárörvendő.
Padlásomon denevérek…
Szívességre sose kérj meg!
Hogyha mégis erre tévedsz,
békatestben tovább élhetsz.
Szívességre sose kérj meg!
Hogyha mégis erre tévedsz,
békatestben tovább élhetsz.
Nincsen bennük báj, se
kellem,
minden boszi fura jellem.
Jobban jársz, ha nem mész
arra,
nem válsz békává hajnalra
Zsatkovics Edit
Apróhirdetés
Szegényember hivatlan
negyedik gyermeke
hétfejű Sárkányt keres,
ki lemér egy esőcseppet
és egy könnyet,
s megmondja:
melyik volt könnyebb?
Fejes Kati
Hajnali impresszió
Színes ruhákban
illeg a nád, susogva
bókol a fénynek,
apró hangszereiken
lápi manók zenélnek.
Csak lépj be a mesébe! |
Para Olga
Pünkösdi mese
piros pünkösd
piros álom
ma a párom
megtalálom
mert megláttam
ma álmomban
piros pünkösd
pirkadatban
megéreztem
megtalálom
ha a lábam
is eljárom
addig megyek
addig várok
míg valóság
lesz az álmom
Z. Konkoly Juci
Az est tánca
Bársony hintóján
érkezik
az este, selymes köntösét
kertre terítette.
Lágyan ring csípője,
csak nekem táncol, csábító
évődésével magához láncol.
Fekete haja lebbenve
kíséri, derekának mozgását idézi.
Majd belecsókol a hajladozó fákba,
szerelem illatát teríti a langyos
éjszakába. Csillagok báját hívja
kísérőtársnak, vágyálmát kergeti
a vén holdsugárnak.
A hajnal vállára dobta a gátlását,
megteremtve véle a holnap
ragyogását. Derengő bíborral
osonva távozott, fülembe súgta
szeress, az idő korlátozott!
Nem tudod mikor jön, az utolsó
óra, de addig érezd, hogy ölel
az életnek csókja!
az este, selymes köntösét
kertre terítette.
Lágyan ring csípője,
csak nekem táncol, csábító
évődésével magához láncol.
Fekete haja lebbenve
kíséri, derekának mozgását idézi.
Majd belecsókol a hajladozó fákba,
szerelem illatát teríti a langyos
éjszakába. Csillagok báját hívja
kísérőtársnak, vágyálmát kergeti
a vén holdsugárnak.
A hajnal vállára dobta a gátlását,
megteremtve véle a holnap
ragyogását. Derengő bíborral
osonva távozott, fülembe súgta
szeress, az idő korlátozott!
Nem tudod mikor jön, az utolsó
óra, de addig érezd, hogy ölel
az életnek csókja!
álmok szülte szavak |
Barna Júlia
Szomorú mesék
1.
a hamuba sült reményt hátára vetette
indult a kék vidám messzeségbe
nem követte más csak az árnyéka
béka brekegte varjú károgta
a köveken a lábát felsebezte
könnyek kristályán a tájat átpréselte
nap sütötte szél kergette
és nem érkezett meg soha sehova
2.
egy tört másodpercre a bátorságát
elvesztette
nem küzdött meg a sárkánnyal szemtől
szembe
így nem hős lett hanem gyáva
képzelete naponta újrajátssza
hogy szembeszáll és nem fut el
de a sárkány egyre nagyobb
már elhiszi a győzelemre esélye nem
is volt:
nem tudja meg soha
hogy a sárkány gyenge volt és ostoba
és nem is tüzet okádott
csak egy piros pipaccsal játszott
de a kincs amit
őrzött
az valóban csodás volt
Orgoványi Anikó
Madármondóka
Egy – irul-pirul a vörösbegy
kettő – kacarász a zöldküllő
három – cinke hintáz ágon
négy – fecskefészket védj!
öt – gólyamama költ
hat – holló haza tart
hét – verébcsalád rebben szét
nyolc – bagoly huhog: nekem nyolc!
kilenc – vízicsibe bukfencez
tíz – csintalankodik a csíz
tizenegy – galamb, gerle egyre megy
tizenkettő - veszekszik két vérmes szerkő
tizenhárom – legyél te a sólyom párom!
tizennégy – légykapó csőrén egy légy
tizenöt – varjú pávatollat ölt
tizenhat – vadkacsatánc víz alatt
tizenhét – pacsirtától zeng a rét
tizennyolc – tyúkok alatt reng a polc
tizenkilenc – sólyom szárnyán időt nyersz
húsz – vadlúdcsapat délre húz.
kettő – kacarász a zöldküllő
három – cinke hintáz ágon
négy – fecskefészket védj!
öt – gólyamama költ
hat – holló haza tart
hét – verébcsalád rebben szét
nyolc – bagoly huhog: nekem nyolc!
kilenc – vízicsibe bukfencez
tíz – csintalankodik a csíz
tizenegy – galamb, gerle egyre megy
tizenkettő - veszekszik két vérmes szerkő
tizenhárom – legyél te a sólyom párom!
tizennégy – légykapó csőrén egy légy
tizenöt – varjú pávatollat ölt
tizenhat – vadkacsatánc víz alatt
tizenhét – pacsirtától zeng a rét
tizennyolc – tyúkok alatt reng a polc
tizenkilenc – sólyom szárnyán időt nyersz
húsz – vadlúdcsapat délre húz.
a képzelet szabadsága a lélek szabadsága |
Örömmel olvastam, nagyon jó egytől egyig minden versike. Gratulálok!
VálaszTörlés