Madarak, virágok, emberek...
Tavasz van, madárdalra ébredünk minden reggel és
virágillatban fürdik körülöttünk a táj. Mi is lehetne inspirálóbb egy költő
számára, mint a megújuló, boldogságot, életkedvet hirdető természet? Alább
ezekhez az élményekhez kapcsolódó alkotásokat kötöttünk csokorba.
Bak Rita
A kék tiszavirág
A kék tiszavirág rejtve ül,
felfedezem kincsemet.
Virágai kezemben
ringanak.
Szirmai nehezek,
majd lassan szoborrá
formálódnak.
Simogatnak, illatoznak.
Nézem a tiszavirágot,
hirtelen meggyújtja lángját.
Mindenem
odaadnám,
de kezeim üresek,
maradj életem végéig,
örök tiszavirág.
Gősi Vali
Ha
lenne egy dal
(Lennék
fa lombja)
ha
szirmairól
hűvös
harmatkönnyet is
áldozna
lágyan
ám
a fűre simulva
hervadna
el a virág
és
fészke után
ha
fecske sírna árván
lennék
fa lombja
hívnám
és befogadnám
fodrozó
levél alá
reszkető
fényben
a
felhőkhöz bújó nap
ránk
mosolyogna
hullhatna
hűvös zápor
szivárvány
sátra óvna
ha
lenne egy dal
melynek
dallama hosszan
lágyan
altatna
halkan
hajolna fölém
újra
a hajnal veled
Zelenka
Brigitta
Titokrejtő
Flóra ujjong, kicsi madáj!
s szaladna a rigó után,
majd megtorpan apró lába,
fehérpöttyös csizmácskába’,
mert a madár, illa-berek,
már a nyárfaágon lebeg,
s kihívóan füttyög onnan
szerelemtől megszállottan.
Áll a gyermek, szeme mélykék
titokrejtő tengermélység,
benne reszket csillag fénye,
tüntér vágyad hová lépne?
Lépne ide, lépne oda,
lába előtt kék ibolya,
virágokból színes szőnyeg,
mesefákon méhek nőnek.
Zsenge fűszál hajlott hátán
himbálózó bogár látvány,
elfáradt, vagy nyugovóra
térhetett, tűnődik Flóra.
Látod, érted van itt minden,
Tavasztálcán, tarka kincsen
ringatózik a reménység,
(durva kezek szét ne tépjék…)
Napfény-álom harmat arca,
szellő kap a selyem hajba…
Bielefeld, 2019. Szelek hava (április)
Gősi Vali
Éteri
dallam
Hallod
az éteri hangot?
mennyei
dallamok zúgnak,
harsog
az éji karének,
táncoló
árny araszolgat.
Lejteni
hívnak a fények,
lesni
az éj ragyogását,
hallani
angyali kórust,
várni
a hajnali áldást.
Bársony
a hold takarója
őrzi
a csillagok álmát,
fénymosolyukra
felébred
édeni,
szerelmes ábránd.
Halkul
az éjjeli koncert,
vége
a tücsökzenének,
pirkad
a harmatos égbolt,
szivárvány
feszül a szélnek.
*Palindróma: Weöres Sándor, Bóbita
című versének hangulatára
(Visszafelé és olvashatók a sorok :))
Sógor Zsuzsa
Hajnal a kertben
magába
szívja a sötétet a derengés
az
ébredő nap felhőbárány nyáját terelgeti
felfénylenek
a színek a rózsák szirmain
zöld
levelekben nyújtóznak a szárnyalt erek
hortenziák
ébredeznek méltságteljesen
borostyán
zöldje indáz
s
köröttük mindenféle füvek
virradatra
életre keltik testüket
Bak Rita
Kék
hortenzia
A
szirmok kékje
messzire
fénylik,
életlen
fénnyel,
mintha
nemsokára
elveszne,
mint
kék levélpapír,
sárga,
rózsaszín és szürke
tükröződik.
Sógor Zsuzsa
Madarak
zengedezve
építgetik
fészkeik
sétádon
utitársaid
követnek
biztatóan
és
lépteidbe friss erő költözik
mert
hozzák a tavaszt
és
ajándékként
eléd
teszik
Zelenka Brigitta
Otthon
Az
almafa ága tele virággal,
élet
zsong, zúg az áldás benne,
csukott
szemmel is látom a távolt,
szívem
indulna, hazamenne…
Zendülő
húrrá feszül a lélek,
értem
jönnek ma a tegnapok,
gyöngyperc
emlékek gurulnak szembe,
s
reámzúdulnak az illatok.
Patyolatruha
leng a tavaszban,
fényzuhatagját
szórja a nap,
ablakok
nyílnak, s csengő kacagás
a
dűlőútakon szétszalad.
Osztódnék
én is ezer darabra,
ennyi
csak, amit még adhatok:
ős-
rögben fogant hon-gyökerekben
átölel
múlt, s majd a holnapok.
Bielefeld,
2015. Szelek hava
Barna Júlia
fecskék és
emberek
a múlt mesekönyvében örökkévaló a kép
a fecske szárnya megáll a levegőben
ott marad emlékeimben hazatalált
érintés nélküli közelségben
éltünk együtt - madár- és embernemzedékek -
mint összetartozó részek az egészben
a villás farkú tünemények
fészket
raktak az eresz alatt
a villanydróton fecske-gondjukat csicseregték
hosszan
hintáztak a házak árnyán
ha
megriadtak valós vagy vélt veszélytől
úgy
rebbentek fel mint a messze dobott kő
szárnyukra
vették az ég valamelyik rétegét
a kódolt hűség hozta vissza őket vagy a vágy
a fecskék mindig visszatértek
utat vágtak
hazafelé a végtelen kékségben
életük
évszakokra írt zene
nekünk szóló
üzenete:
elmehetsz
oda ahol melegebben süt a nap
világokon átrepülhetsz
de születni és meghalni csak itt érdemes
ma már az ember nem akar társbérletet
a fákat kivágja madár dalát ne hallja
leveri a fészkeket elűzi az élőlényeket
és nem érti miért fáj magánya unalma
szeretetre szabadságra ki nevel bennünket
népdalainkból merre száll ha elköltözik a kismadár -
aki csupa harmónia suhanás égből hozott béke -
üresebb és hidegebb lesz az élet nélküle
olyan mint egy temetés ahol nem sír senki se
ember! nem érted? te leszel szegényebb!
magad alázod magadtól lopod gyönyörű világod
magad
veszejted minden elveszőben
halálosan megsebzett életed
tartalom nélküli üres héjként zörög
a pénz a bűn az esztelen mulatságok
hullámvasútjáról nem mersz leszállni
mit
mondhatnál a fecskének
ha nincs otthona már ezen a helyen
a hűség
átkával szívében hova menjen?
B.Tomos
Hajnal
Tavasz-fájdalom
Az
összes jaj-dobogás
hirtelen
kihagyása,
áporodott
szobafogságból
rebbenő
fütty-áhitat
most
világgá indul
a
zöld suhogásban.
Vágyaim
kiteritett fények
leheletén
repesnek,
mint
átlátszó madarak,
oldódik
végtagjaim
tömeg-hűsége
ág-lobogásba,
mert
volt-tavaszokból
semmi
sem képes oly fájón
átszivárogni mint a madárhang.
Barna Júlia
madár-béke
a madárlét lényege
a meg nem értett tanulság
talán az irigyelt elrugaszkodás
az ív az erő a bátorság
a feldobott kavics-lét
a hit-lendítette cselekvés
vagy a másodlagos jelentés
a törvényerőre emelt szép
célszerű létezés
hosszú keringés után
lógó szárny nyitott csőr
nem mozdulás
- szünet
utána magasabbra ívelés
a remény örök-kék egén
B.Tomos
Hajnal
Novemberi gólya
Csak libben néha lába,
mélán bólint fejével,
kósza mint szél-hurcolta
fátyol gyászos szegéllyel.
Meg-megáll hantok közt,
tünt árnyakra figyelőn,
mint ősz keleti bölcs
magába révedőn.
Akár hozzá is tartozhatna
a tájhoz: reggeliző madár -
ha nem lenne szárnya
béna s a mező kopár
Fotók:
B.Tomos Hajnal
Gratulálok szerzőtársaimnak! Örömmel olvastam verseiteket! Zsuzsa
VálaszTörlésSzeretettel gratulálok Nektek!
VálaszTörlésSzívből gratulálok szerzőtársaimnak és hálásan köszönöm a közlést.
VálaszTörlés