Mert a karácsony se mindenkinek csak csengőszó...

Alan H. Rawbone

és

Lesley Macbeltine

Cukormáz nélkül

Kevin kifejezetten rossz passzban volt, és most kivételesen nem a munka miatt. Ugyan szenteste nem hálás feladat dolgozni, de mióta megszerezte a tulajdonjogokat a Mosolygó Gremlinre, végre a sajátjaként tekintett a helyre. Látta a benne rejlő lehetőségeket, hogy a pub kinőhet tucatnyi társa közül, és akár nívós szórakozóhellyé válhat. Fejében összeállt egy belső kialakítás, egy ideális kép álmai kocsmájáról. A nevet megtartja, mert van benne valami íres csengés, még ha teljesen nem is az. Lecseréli a kopott bőrrel fedett padokat a bokszoknál, a szebb napokat látott asztalokat szétvágatja és dekoráció készül majd belőle a pult fölé… és a mi a pultot illeti, az biztos, hogy csúszásgátlóval impregnált fém lesz, mert a hócipője tele van már a sok kiömlött ital takarításával. Kevin abbahagyta az álmodozást, mert a pultot támasztók egyike újabb whiskyt kért, szó nélkül kitöltötte, és elvette a pénzt a mikulásruhás férfitól.

A munka kizökkentette az álmodozásból, visszarántotta a földre és a való világba. Jóval odébb van még a felújítás, és először a banki kölcsönt kéne visszafizetnie. Az viszont meglehetősen húzós volt, mert a pub alig termelte ki a havi megélhetéshez valót, így mióta Kevin belevágott a kocsmásdiba, csak hónapról-hónapra tengődtek feleségével, Maryvel.

Mary… elszorította a szívét a keserűség és a fájdalom, keze a kelleténél jobban megfeszült, és egy pohár látta kárát. Az asszony pár hónapja gondolt egyet, azaz megelégelte az ínséges időket, és azt, hogy keveset látja Kevint, majd egyszerűen elhagyta. Ha mindez úgy történik, mint a tévés szappanoperában, akkor mostanra újra összemelegedtek volna, és nincs egyedül, mint az ujja karácsony előestéjén. Sajnos a tévés sorozatok meg a való élet ritkán járnak kéz a kézben. Egy megsárgult New York Times kitépett lapja várta otthon, amire ennyi volt írva. "Elhagylak! A kurva Gremlined úgy is fontosabb nálam, szüljön ő neked gyereket!" Ez a pár sor felért egy hidegzuhannyal, és a konyhaasztalon hagyott eljegyzési gyűrű pedig egy gyomorba vágással.

Kevin ezután ritkán járt haza. Nem volt minek, hisz a kutya se várta otthon. Egy ideig azon is gondolkodott, hogy vesz egy háziállatot, de végül ez is elmaradt. Félt tőle, hogy az is otthagyja. Kínzó magányosságában rászokott a vendégekkel való beszélgetésre, de ez nem mindig volt szerencsés. Ha a tegnapi öltönyös fazon visszajönne ma, ahogy ígérte, hogy beugrik, akkor tuti jól szórakozna. Ugyan furcsa történeteitől égnek állt a szőr a hátán, de... mindent összevetve színes folt volt a hetek, hónapok szürke egyhangúságában. Ha Mary még vele lenne, akkor jobban átélné ez a szeretett ünnepét, de így...

Tovább...

kép forrása