Sorcsokor az Anyákhoz

megosztotta: Porcelánszív




A mai napon az édesanyák előtt tisztelgünk. Kortárs versíróink hozzájuk írott költeményekkel fejezik ki örök hálájukat.






Gősi Vali
Bájoló


Érkezel
a hajnal üde illatával,
éjente megteremsz csillagragyogásban.
Álmomban meglelem mosolyod derűjét,
érzem ujjaidnak bársony érintését.

Ott vagy
a fűszálak sejtelmes táncában,
felöltöztetsz selymes napfény aranyával.
Megbújsz a szivárvány tündöklő ívében,
megsimítasz minden szellő-érintéssel.

Feltűnsz
a nyári ég azúr-kék színében,
látlak a tengerek kék verőfényében,
Hallom a hangodat kövek csenddalában,
újjászületsz tavaszok rügyfakadásában.

Melegszem
mosolygó arcod derűjében,
fürdök az emlékek balzsamos ízében.
Szemed villanása csillagfényű lámpás,
hangod rezdülése gyönyörű szép áldás.





Hajnal Éva
Édesanyámnak


Pillanatonként rácsodálkozom:
megannyi szépség,
csöppnyi lábnyomok törnek fel régmúlt repedésein…
Időtlenségemben megállok.
Szemedben látom most legszebbnek magam,
…gyermekségem gyöngyei arcodon,
fényes igazgyöngyök gurulnak fékezhetetlen fodrozódva öledbe.
Szavaid határtalan, kortalan erdejében, illanó tavasz zeng dallamot.
Arcod szép ráncaiba rejtve,
nyolcvanhárom év muzsikája…




















Cs. Nagy László
Megkésett vers Anyák napjára


Belátom, sírni könnyebb,
ne hulljon most a könnyed.
Ágról szakadt szíved ruháját
színesre cseréljed.
Suttogd a szót magadban,
varázsa olthatatlan,
rügyek palástja, látod,
belőled most kipattan.
Emeld szíved magasra,
ne bánkódj és panaszra
ne sóhajts, feledd el,
anyák sorsa vagy, kereszttel.
Bezárva szép szívükben,
lázadtól felhevülten,
ott élsz vidám tavaszban,
sugárzó zöld ligetben.
Ne búslasd fejed karodra,
figyelj most gyerek szavára,
kitárt szívekkel néznek,
bomlik az éj határa.
Higgy bátran Isten szavának,
hatalma nincsen halálnak,
vagy az, ki voltál, maradtál
legjobbja édesanyáknak.
Belátom, sírni könnyebb,
de ne hulljon most a könnyed.
Ágról szakadt szív-ruhádat
színesre cseréljed.





Márkus László
Ha


Ha újra hallhatnám
anyám halk sóhaját,
kitárnám lelkem
minden ablakát,
beengedném az áldott napfényt,
hadd fonjon aranykoszorút
deres feje köré.

Ha újra hallhatnám
anyám halk sóhaját,
feltarisznyálnék
imádott orgonái illatából,
kedves rigó víg dalából
és önfeledten kiönteném
apró lábai elé.

Ha újra hallhatnám
anyám halk sóhaját,
nem tennék semmit olyat,
mi ráncot vethet homlokára
rohannék első hívószavára,
megpihenni szerető keblén,
mint annyiszor rég.





Nagy Ilona
Csillagfényű…


Költő lennél? Akkor írj egy
anyák napi verset!
Írd meg azt, hogy milyen szép volt,
mily életre-termett,
hogy csillogott szem-melege
kívánságod lesve,
s mint fésülte barna haját
megfáradtan este.

Írd bele, hogy szerette az
illatos virágot,
napfényt, melyik huncutul a
szája szélén játszott,
s azt a nótát, mely hallatán
mindig tudott sírni
– azt a májust, mit azóta
sem tudtál megírni…

Írd meg azt is, mennyit dalolt,
ha víg volt a kedve,
hangjára kelt sárgarigó,
cikázott a fecske,
s hogy szerette jó apádat,
mint imádott élni,
s miként tudott nagy bajban is
az Úrban remélni…

Hazudd azt, hogy anyák napján
anyák sosem halnak,
mert az Isten sem engedne
árnyékot e napnak,
hazudd csak, hogy örömöket
morzsolnak a könnyek…
Úgysem tudják, hogy a tied
(egy májusi anyák napján)
csillagfényű gyöngy lett.





Bakkné Szentesi Csilla
Egyszerű dal Anyácskámhoz


Még ölbe vennék minden boldog percet,
mit Anyám keze rajtam itt felejtett,
két karjának minden ringatását,
babusgató szeme pillantását.

Elrejteném, senkinek se jusson,
nem osztoznék mással ezen jusson,
enyém legyen akkor is ha mégse,
megkövezném a halált is érte.

Még ölbe vennék minden boldog percet,
ne az idő nyerje meg a versenyt,
ne hantodra hulljanak a szirmok,
elmondhassam, örömömben sírok.

Idekint a természet 'hogy éled,
nevetésed visszhangzik a szélben,
ablakomat kitártam előtte,
egy kis foszlányt menteni belőle.

A virágcsokrot, amit neked hoztam,
nefelejcsből, gyöngyvirágból fontam.
Anyácskám, tudom, minden hiába.
Az ölelés már mindkettőnkben árva.







4 megjegyzés:

  1. Köszönöm e csodálatos lélekérintéseket...

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű emlékezést festettetek szavakból mind valahányan, egymás után olvasva úgy csengett, mint egy emlékezetes koncert. H. Bea.

    VálaszTörlés
  3. szépen összeszedett emlékezés erről a soha el nem múló érzésről!

    VálaszTörlés