Gyermeknap a Porcelánszívben
Május
utolsó vasárnapján a gyermekeké a főszerep – mint ahogy kortárs alkotóink
aktuális verseiben is.
Játékos
olvasást kívánunk Mindenkinek!
Damm József
Tudni
illik, hogy mi illik
Ebédeltem
a kislányommal,
vagy
három éves lehetett.
Szépen
fogd a kanalat! Mondtam.
Ő
csak huncutul nevetett.
Kicsim,
ne pancsolj a levesbe,
Ez
nem disznóól, ez lakás!
És
ne könyökölj az asztalon,
az
csak a kocsmában szokás.
Néhány
nap elteltével újra
ketten
ültünk az asztalnál.
A
házunk mellett, a szomszédban,
már
régóta egy kocsma áll.
Viki
az ételt csak turkálta,
homlokán
gondfelhő honolt.
Láttam,
valami nagyon bántja,
és
néhány perc múlva így szólt:
-Apu! Vigyél át a
kocsmába! –
S
mosoly bujkált kis pofiján.
-Tán nem ízlik, amit
anyu főz? –
Kérdeztem
én kicsit bután.
-Ízlik, ízlik, de más a
gondom.
Anyu
nagyon jól tud főzni.
Viszont
a kocsmában sokkal jobb,
mert
ott lehet könyökölni!
Cs. Nagy László
Mesélek
Mesét
mesélek majd neked, rengeteg mesét,
mindet
ami elmesélhető,
elmesélem,
hogy hogyan születtél,
és
miért piros a háztető,
mesélek
majd a folyóról, meg a tóról,
meg,
hogy milyen nagyok a tengerek,
elmesélem
neked, hogy a cipőfűző
a
legszebb szó hogy' lehet,
elmesélem,
hogy szép szó még
a
csók, a szív, meg a vér,
és
azt is elmesélem neked,
az
igaz barátság mennyit ér,
elmesélem
majd, miért sír a bohóc,
hogy
a gonosz miért vigyorog,
azt
is elmesélem, hogy az ereszből
a
májusi eső hogy' csorog,
elmesélem,
mi az a kalucsni,
és
azt is, hogy mire való,
elmesélem
neked, hogy milyen is
az
a pajkosan hintázó hintaló,
elmesélem
hogyan úszik a csónak,
elmesélek
minden madarat,
elmesélem
miért jó, ha az ember
néha
gyerek marad,
elmesélem
majd neked az ovit,
elmesélem
a rétet, meg a füvet,
elmesélem hogy' ad tejet a tehén,
és
milyen a ló, mikor üget,
elmesélem,
a vak hogyan lát,
és
a néma miért hallgatag,
elmesélem
súlyát a kimondott szónak,
és
hogy miért piros a pirkadat,
elmesélem,
hogy mások mi mindent megéltek,
elmesélem
a Holdat meg a Napot,
elmesélem,
hogy nekem miket meséltek,
elmesélem
majd a holnapot,
elmesélem
a virágokat, a tavaszt,
őszt,
nyarat meg a telet,
azt
is elmesélem, milyen haragudni,
és
milyen, ha valaki szeret,
elmesélem
a záport, az esőt,
elmesélem
a szelet,
elmesélem
neked, milyen útra kelni,
és
milyen, ha valaki megérkezett.
Elmesélem
neked, hogy milyen az élet,
azt
is talán, hogy milyen a háború,
elmesélem,
milyen boldogan nevetni,
és
hogy milyen, ha valaki szomorú.
Mesélek
majd a mamiról,
és
elmesélem ott fönn, azt a csillagot,
elmesélem
azt is, hogy a többi közt
fényesebben
miért ragyog.
Elmesélek
neked minden mesét,
mindet,
ami a kis buksiddal érthető,
így
talán nem kell elmesélnem azt az egyet,
ami
nem elmesélhető.
Márkus László
Boldi
Kis
unokám pajkos gyerek,
mindig
vidám, sosem morcos,
bár
enni nem nagyon szeret,
mégis
izmos, roppant sportos.
Örökmozgó kicsi lurkó,
nem
fárad el, mikor játszik,
bár
foci a kedvenc sportja,
gyönyörűen
zongorázik.
Barcelona,
Reál Madrid,
megannyi
kedvenc nagy csapat,
apró
ajkán mosoly bujkál,
amikor
ezek játszanak.
Haja
szöszke, arca büszke,
szíve
telve szeretettel,
hogyan
bírod mindezt szusszal,
folyton
nyüzsgő, kicsi ember.
Kerékpárra
pattanunk fel,
gyermeknapon
remek móka,
odalenn
a Tisza-tónál
egy
regényes kalandtúra.
Hajnal
Éva
Titok
– prózavers–
Legszívesebben leszakítanék
abból a felhőből egy darabkát. Abból a fodros szélűből, amelyik itt leng, épp a
fejem fölött. Úgy képzelem, hasonló érzés lehet elvenni belőle, mint amikor
gyerekkoromban kaptam egy falatkát a szomszéd kislány vattacukrából. Mifelénk
felhőcukornak is nevezték... Lecsíptem belőle egy picit és lassan semmivé vált
a számban. Szépen foszlott. Volt ebben a foszlásban valami nemes elegancia.
Lassan olvadt a nyelvemen, őrizgettem, amíg lehetett.
Ha kiszakítanék egy kis
darabkát ebből a szép felhőből, még maradna belőle bőven. Nem okoznék kárt. A
látvány ugyanolyan szép volna, tán még szebb is! …épp csak birtokolnék belőle
egy csöppet. Én lennék az első felhőbirtokos. Persze, senkinek sem mondanám el,
nem is mutatnám meg senkinek. Nem is beszélnék róla, mert erről csak hallgatni
volna jó. Titkos felhőbirtok lenne és csak az enyém. Őrizgetném és örülnék
neki.
Ha lenne egy kis
darabka felhőm.
... amíg szerte nem
foszlana.
Neked azért
megmutatnám, mert Te tudsz titkot tartani.
Kép forrása |
Nagy Ilona
Tudod
Kisfiam...
Ki
úgy ringatott gyakorta nevetve,
hogy
aggódott benne minden mozdulat,
mindig
betakart gondosan, melegre,
s
nagy plüss mackóért rótta a boltokat,
de
olyan is volt, hogy mégsem adhatott...
Tudod,
Kisfiam... Az én vagyok.
Lemosta
kis kezedről a mocskokat,
s
engedte, hogy Te légy a büszke bajnok,
értette
összes ki nem mondott szavad,
és
minden sóhajtásodat meghallott,
magasra
emelt, hogy megfogd a Napot...
Tudod,
Kisfiam... Az én vagyok.
Ki
minden nap mosolyogva dolgozott,
de
a párnájába sírta könnyeit,
Titeket
mégis szeretve gondozott,
és
soha nem mondta el félelmeit,
mert
azt akarta, hogy sose sírjatok...
Tudod,
Kisfiam... Az én vagyok.
Ki
szeretetével fonta be tested,
mert
éppen bántott szomorú tegnapod,
mikor
a reményt hiába kerested,
s
azt hitted, hogy már mindenki elhagyott,
valaki
akkor ott volt... s erőt adott,
Tudod,
Kisfiam... Az én vagyok.
Ki
megdorgált és gyakran noszogatott
és
bosszantott sokat. – Jaj, ne, anyuka!
Megint
eltörted azt a vacak csapot,
de
most nincs időm, kérlek, ne várj haza!
S
szomorún hagyta, hogy elrohanjatok...
Tudod,
Kisfiam... Az én vagyok.
Ki
egyszer mégis elmegy, nagyon messze,
oda,
ahol csak csillagok fénylenek,
tudod,
akkor sem lesz majd semmi veszve,
csak
nem foghatja meg többé már kezed,
ám
megérinti szíved minden este...
Tudod,
Kisfiam... Az én leszek.
Gősi Vali
A
gyermek
Ha
szárnyalni vágyik a lelked,
szabadítsd
föl a béklyó alól!
Légy
bátran újra gyermek,
mosolyogj,
nevess, s ne hangtalanul
sírj,
de zokogj hangosan, ha kell!
S
hogy fájdalmadat
elengedd
végül, szeress, ölelj,
légy
önfeledt, hogy merjen
benned
– de melletted is –
őszintén
élni legdrágább kincsed,
a
tiszta, szeplőtelen
igazság:
a
gyermek!
Legyen boldog minden gyermek a világon! :)
VálaszTörlés'Ha szárnyalni vágyik a lelked..."
VálaszTörlésValika, újra rám talál egy versed,
gyengéden átölel, éteri fénye magasba emel.
Remek gyereknapi válogatás, szívmelengető üzeneted örök érvényű.
Tisztelettel és szeretettel ölellek Erzsi