Szeptember, szeptember...
Az ember (nem csak a jó pap) holtáig tanul.
Erre persze csak egy bizonyos életkor után jövünk rá.
Ezzel a felfedezéssel megváltozik az életszemlélet, és a tanulásról, tudásról alkotott nézet.
A legtöbbünknek a szó: TANULÁS mégis összefonódik kicsit a szeptemberrel.
Hogyan is feledhetnénk a hűvösödő, de napfényes délelőttöket, amikor az osztályteremből az ablakon át lestük merengve a kintről csalogató fák lombjain játszadozó madarakat.
Még a nyár emlékei felé visszatekintve, de már az új kihívások kapujába állítva...
Most ismét elérkeztek ezek a szeptemberi reggelek, és bár már nem mind ülünk az iskolapadban, azért tanulni nem felejtünk el.
Ehhez kíván erőt a Porcelánszív egy kis gyűjteménnyel, néhány klasszikus gondolattal a tudásról-tanulásról.
Erre persze csak egy bizonyos életkor után jövünk rá.
Ezzel a felfedezéssel megváltozik az életszemlélet, és a tanulásról, tudásról alkotott nézet.
A legtöbbünknek a szó: TANULÁS mégis összefonódik kicsit a szeptemberrel.
Hogyan is feledhetnénk a hűvösödő, de napfényes délelőttöket, amikor az osztályteremből az ablakon át lestük merengve a kintről csalogató fák lombjain játszadozó madarakat.
Még a nyár emlékei felé visszatekintve, de már az új kihívások kapujába állítva...
Most ismét elérkeztek ezek a szeptemberi reggelek, és bár már nem mind ülünk az iskolapadban, azért tanulni nem felejtünk el.
Ehhez kíván erőt a Porcelánszív egy kis gyűjteménnyel, néhány klasszikus gondolattal a tudásról-tanulásról.
 |
| rákattintva kinagyítható |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése